A  kétszintes lakás egy nyolcvanas években épült négylakásos társasház emeletén található. A felújítást azzal a céllal tűzték ki, hogy a lassan felnőtté váló testvérpár önálló életének kereteit biztosítsa. Az elképzelés szerint a tetőtéri szinten az egyetemista lány, a lakás alsó szintjén pedig a most érettségiző fiú lakrészének kellett helyet kapnia. Mindkét szinten külön fürdőszoba volt eredetileg is, így közös használatban csak a konyha maradt, mint a társas együttlét lehetséges színtere. 

A fürdőszoba a kezdet és a vég. A napot ebben a helyiségben kezdjük és esti teendőinket itt fejezzük be.  Fontos hely: kényelmesnek, praktikusnak, higiénikusnak és lakberendezési szempontból esztétikailag is kiegyensúlyozottnak kell lennie. Ugyanolyan fontos,  hogy ebben a "mellék" helyiségben jól érezzük magunkat, mint bárhol máshol a lakásban. Mégis nehéz elhatározást jelent a felújítás, különösen ha lakott állapotban kell megtörténnie. Ezt vállalták és élték át megbízóim, ilyen körülmények között voltam a segítségükre.

Pomázon élő három tagú család – szülők és 3 és fél éves kisfiú –  közel egy évtizede épült házuk teljes felújításáról döntött. Barátaik tanácsára - akik  ismerték a munkámat - kértek fel a felújításban való közreműködésre, a helyiség kapcsolatok, a berendezés átgondolására, a színek, anyagok kapcsolatának összehangolására. Ismeretlenül csöppentem a család életébe, fontos volt hogy megtaláljuk a közös hangot.